A társasági adó rendszerében már a kezdetektől megjelentek azok az adóalap korrekciós tételek és adókedvezmények, melyek a vállalkozások beruházásai tevékenységét kívánják ösztönözni.
Ezek az ösztönzők lehetőséget biztosítanak adófizetés elhalasztására, adóalap csökkentésére vagy akár tényleges adókedvezmény igénybevételére. Ráadásul ezek az ösztönzők a legtöbb esetben nem zárják ki egymást, azaz akár ugyanazon beruházás tekintetében egyszerre is figyelembevehetők.
Most nézzük meg a KKV szektorban leggyakrabban alkalmazott beruházás ösztönző és adóoptimalizáló lehetőségeket úgy, mint a fejlesztési tartalék képzése, a KKV beruházási kedvezmény és a KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény.
Mielőtt ezekkel megismerkednénk, érdemes az elején megjegyezni, hogy a tárgyalt kedvezmények alapvető feltétele, hogy a vállalkozás legalább középtávon rendelkezzen jól definiálható beruházási célokkal, melyek megvalósítása által az adóterhelés csökkenhet. De, ez gondolat akár meg is fordítható. Azaz, ha tudjuk, hogy be szeretnénk szerezni egy új tárgyi eszközt, az adóterhelésünk jelentősen csökkenthető.
Az első lépés, hogy adózás előtti eredményünk terhére – akár az adózás előtti eredmény teljes összegéig – fejlesztési tartalékot képezhetünk, mely csökkenti az adóalapot, azaz ezt a összeget nem kell leadóznunk. Cserébe a le nem adózott fejlesztési tartalék összegében a képzést követő negyedik adóév végéig beruházást kell megvalósítanunk.
Mivel a fejlesztési tartalék egy előre elszámolt TAO törvény szerinti értékcsökkenést jelent, így ebben az esetben egy adóhalasztásról van szó, amely a korábban le nem adózott eredményt egy jóval később elszámolt számviteli értékcsökkenés adóalap növelő hatásával adóztatja meg.
A KKV beruházási kedvezménnyel az adóalap csökkenthető elsődlegesen új műszaki eszköz, gép, jármű, szellemi termék, ingatlan, ingatlan felújítás vagy bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értékével. Fontos, hogy az adóalap csökkentő tétellel érintett eszközöket az adóévet követő negyedik év végéig üzembe kell helyezni, illetve szintén négy évig nem elidegeníthetők (ha ez bekövetkezik, az elszámolt csökkentő tétel kétszeresével kell az adólapot növelni).
A KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény lehetővé teszi, hogy a számított társasági adót maximum 70%-os mértékben csökkentsük a beruházási hitelre – ideértve a pénzügyi lízinget is – a tárgyévben megfizettet kamattal. Nagyon leegyszerűsítve a beruházási hiteleinket a társasági adókedvezménnyel részben vagy egészben kamatmentessé tudjuk tenni. Ebben az esetben is fontos a 4 éven belül történő használatbavétel és, hogy az eszköz az üzembe helyezés évét követő 3 évben nem elidegeníthető (különben az igénybe vett kedvezményt késedelmi pótlékkal kell visszafizetni).
Ez miért fontos a mindennapokban? Amennyiben egy kisvállalkozás pozitív adózás előtti eredményt ér el, de tudja, hogy négy éven belül beruházást kíván megvalósítani – példa kedvéért egy drágább új tehergépkocsit kíván beszerezni –, az eredményét nem kell leadóznia, amennyiben fejlesztési tartalékot képzünk.
Amikor négy éven belül ezt az új tehergépjárművet beszerzi, a le nem adózott eredmény majd az ezt követő években fog visszaszivárogni az adóalapba a számviteli értékcsökkenés adóalap korrekciós hatásával, de a beszerzés évében a tehergépjármű bekerülési értékével is csökkentjük az adóalapot a KKV beruházási kedvezmény igénybevételével.
Továbbá, a tehergépjárművet nem saját forrásból finanszírozzuk, hanem például pénzügyi lízingbe vesszük, melynek kamatát pedig adókedvezményként érvényesítjük.
A példában foglaltak akár egy új üzemi ingatlannal is megvalósíthatóak lennének és jól kivehető, hogy a hosszabb távon történő tervezéssel az adóoptimalizációs lehetőségeink is kibővülnek.